FRINK Linked Data Fragments server

Matches in SemOpenAlex for { <https://semopenalex.org/work/W1844136416> ?p ?o ?g. }

• W1844136416 endingPage "98" @default.
• W1844136416 startingPage "81" @default.
• W1844136416 abstract "Ismeretes, hogy trágyázás hatására a talaj agyagásványai megváltoztatják szerkezetüket. Továbbá az is, hogy az Alföld fiatal üledékein mérhető formális K-Ar „korok” legtöbbször mezozoosak. Azaz lényegében megőrizték képződésük korát, mely a lepusztulás, elszállítódás és lerakódás folyamán csak nagyon keveset változhatott. Következésképpen a talajműveléssel járó ásványátalakulás megváltoztatja a formális K-Ar korokat is. Ennek a valószínűsíthető effektusnak a kimutatására tettünk kísérletet annak reményében, hogy a K-Ar módszer alkalmassá tehető azoknak az elváltozásoknak az integrális mérésére, melyeket az agyagásványok képződésük óta elszenvedtek. E munka során biztató eredményeket értünk el, és sikerült körvonalaznunk a további megoldandó feladatokat. Kimutattuk, hogy: A soha nem trágyázott erdő talaj agyagásványainak K-Ar „kora” idősebb a szomszédos, trágyázott nagyüzemi szántó agyagásványainak „koránál”. Az ismert mennyiségű NPK-val trágyázott talajok agyagásványai közül a nagyobb mennyiségű K-műtrágyát kapott talaj agyagásványain mutatható ki fiatalodás, mintha az effektusnak küszöbértéke lenne. A K-műtrágyát nem kapott talajok közül azok kora az „idősebb”, amelyek NP-trágyázásban részesültek. Ez a növényzet K-felvételével lenne magyarázható: ha a NP-trágyázás hatására a növényzet több káliumot vesz fel úgy, hogy a felvett kálium részben a rétegszilikátokból származik. Ebben az esetben a K-Ar kor akkor növekedhet, ha a kálium a 40 Ar(rad)-nál nagyobb arányban távozik az agyagásványokból. Ez lehetséges, mivel a 40 Ar(rad) keletkezésekor a bomlás visszalökődési energiájának segítségével a 40 Ar(rad) átjuthat az oktaéderes rétegbe. A bemutatott 2. táblázat adatai szerint a K-Ar „kor” függ a szemcsemérettől, a kisebb szemcsék „fiatalabbak”. Ez a függés rendkívül hasonló a kisfokú metamorfitokon megfigyelthez. A fiatal üledékek nemcsak a kort, hanem annak a szemcsemérettől való függését is megőrizték a kisfokú metamorfózistól a talajképződésig eltelt idő alatt. A szemcseméret függés oka az illitesedés folyamatának elhúzódása az átalakuláshoz szükséges kálium lassú diffúziója miatt. Az üledékes kőzeten kialakult talaj szemcseméretét a szállítás és talajképződés során végbement aprózódás és mállás ugyanakkor tovább alakítják. Ha tehát a trágyázás hatására bekövetkezett változást kívánjuk vizsgálni, akkor alapvető követelmény, hogy a referenciának használt és a hozzá hasonlított talajból ugyanazt a szemcseméretet vizsgáljuk. Emiatt, a szemcsék összetapadását elkerülendő, kísérletet tettünk a szemcsék karbonátmentesítésére, továbbá a humuszsavak elroncsolására is. A 3. táblázatban együtt tanulmányozhatók a kezeletlen mintákból és a karbonát- és humuszmentesített mintákból elválasztott ásványokon mért K, 40 Ar(rad) és koradatok. A karbonát- és humuszmentesítés hatására minden mintában dúsult a Kkoncentráció, a formális K-Ar kor szintén emelkedett, ami azt mutatja, hogy a minták illittartalma nőtt. Emellett azonban a kontrollhoz képest „fiatalodott kort” csak a 4. és 7. minta esetén észleltünk, e két minta közös vonása a K-tartalom nagyobb növekedése és a műtrágyaként hozzáadott kálium magas értéke; ez az eddigiek fényében nem meglepő. Érdekes viszont, hogy a káliumban leggazdagabb 10. minta kora nem csökkent érdemben. Ennek oka vélhetően az, hogy ez a talaj volt a legnagyobb mennyiségű NP-műtrágyával kezelve, ami megnövelhette a növényzet Kfelvételét is (vagy az NH 4 -ion K-iont szorított ki), így az agyagásványok átalakítására kevesebb kálium maradt. A módszer alkalmazása olyan referencia talaj használatát kívánja meg, ami eredetileg azonos volt a vizsgált talajjal, de trágyázásban nem részesült. Ezt a feltételt egy öreg erdő talaja teljesíti. Az öreg erdők ritkasága az Alföldön azonban korlátozza a módszer alkalmazhatóságát. Felvetődött a kérdés, hogy mivel a kálium nagyon gyorsan megkötődik, a mélyebb talajréteg nem használható-e referencia talajként? A formális K-Ar kor mélységfüggését a 4. táblázatban foglalt adatok egyértelműen mutatják, a mélységgel a formális kor nő. Ebben az esetben viszont nem különböztethető meg a K-műtrágya és az ősi növényzet feltalajban akkumulált K-hatása. A feltételezett effektus kimutatása után a mérési módszer kidolgozása további vizsgálatokat igényel, mindenekelőtt a mintaelőkészítés területén. A továbblépéshez nélkülözhetetlennek látszik az agyagásványminták XRD módszeres vizsgálata. Továbbá a szmektit, az I/S és az illit szétválasztásának, illetve dúsításának megkísérlése eltérő peptizálódásuk alapján, esetleg a kisebb méretű ásványok elválasztása centrifugálással. Az alkalmazási lehetőségek közül fontos lehet az ásványátalakulás mértékének tanulmányozása a talajtípus és a művelés történetének függvényben; a növényzet milyenségének hatása az ásványátalakulásra; továbbá az alföldi folyók gátjai között a folyószabályozás óta leülepedett, azonos fekün képződött talajon a kor mélységfüggésének tanulmányozása, ami ebben az esetben lehetővé tenné a növényzet által felszínre szállított kálium mennyiségének és ásványátalakító hatásának elkülönített tanulmányozását." @default.
• W1844136416 created "2016-06-24" @default.
• W1844136416 creator A5001711965 @default.
• W1844136416 creator A5068381562 @default.
• W1844136416 date "2013-06-01" @default.
• W1844136416 modified "2023-10-14" @default.
• W1844136416 title "Changes in the structure and formal K-Ar age of soil minerals in response to mineral fertilization" @default.
• W1844136416 cites W1494682108 @default.
• W1844136416 cites W1759539903 @default.
• W1844136416 cites W1967752176 @default.
• W1844136416 cites W1998658582 @default.
• W1844136416 cites W2013282506 @default.
• W1844136416 cites W2023158802 @default.
• W1844136416 cites W2053381713 @default.
• W1844136416 cites W2075403683 @default.
• W1844136416 cites W2090041169 @default.
• W1844136416 cites W2116033899 @default.
• W1844136416 cites W2149964901 @default.
• W1844136416 cites W4251882880 @default.
• W1844136416 cites W74603045 @default.
• W1844136416 doi "https://doi.org/10.1556/agrokem.62.2013.1.6" @default.
• W1844136416 hasPublicationYear "2013" @default.
• W1844136416 type Work @default.
• W1844136416 sameAs 1844136416 @default.
• W1844136416 citedByCount "0" @default.
• W1844136416 crossrefType "journal-article" @default.
• W1844136416 hasAuthorship W1844136416A5001711965 @default.
• W1844136416 hasAuthorship W1844136416A5068381562 @default.
• W1844136416 hasConcept C121332964 @default.
• W1844136416 hasConcept C185592680 @default.
• W1844136416 hasConceptScore W1844136416C121332964 @default.
• W1844136416 hasConceptScore W1844136416C185592680 @default.
• W1844136416 hasIssue "1" @default.
• W1844136416 hasLocation W18441364161 @default.
• W1844136416 hasOpenAccess W1844136416 @default.
• W1844136416 hasPrimaryLocation W18441364161 @default.
• W1844136416 hasRelatedWork W1531601525 @default.
• W1844136416 hasRelatedWork W1990781990 @default.
• W1844136416 hasRelatedWork W2319480705 @default.
• W1844136416 hasRelatedWork W2384464875 @default.
• W1844136416 hasRelatedWork W2606230654 @default.
• W1844136416 hasRelatedWork W2607424097 @default.
• W1844136416 hasRelatedWork W2748952813 @default.
• W1844136416 hasRelatedWork W2899084033 @default.
• W1844136416 hasRelatedWork W2948807893 @default.
• W1844136416 hasRelatedWork W2778153218 @default.
• W1844136416 hasVolume "62" @default.
• W1844136416 isParatext "false" @default.
• W1844136416 isRetracted "false" @default.
• W1844136416 magId "1844136416" @default.
• W1844136416 workType "article" @default.